Vizsgálatok, szerkezetmegerősítés kiviteli munkák:
PANNON ARCHIKON Kft. Szombathely / Kőszeg
Győrben, a Liszt Ferenc utcában székel az Adó– és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága. Az épület korábban Győr egyik legfontosabb régibb temploma volt. A XVI. században épült, majd romba dőlt korai templomot 1614- ben a ferencrendiek újjáépítik. A ferencrend feloszlatása után az épületet burcsellásoknak (gabonavontató hajósok) adják ki árendáért.
1836-ban a vármegye kapja meg az épületet. Ekkor épül át a mai formájában. A templomra emeletet húznak, ekkor épül hozzá a teljes keleti szárny.
Az épület felújítása a múlt évben kezdődött el. Cégünk a kiviteli munkákba - mint alvállalkozó - a vakolatleverések után kapcsolódott be. Feladatunk az első emeleti levéltári helyiség komplex szerkezeti megerősítése és helyreállítása volt BRUTT SAVER módszerrel.
A szerkezethelyreállítási munkák első, legfontosabb feladata az erőjáték meghatározása mellett a károk okainak pontos megismerése. Az épület statikus tervezőjével konzultálva kiderült, hogy a keresztboltozatos födémre minden körültekintés nélkül 30 cm vastag tömör téglafalat állítottak fel. Ez a jelentős vonalmenti teher boltozattöréseket, boltozatrogyásokat okozott. A falat a helyszínre érkezésünkor már elbontották, azonban a boltozati negatív áthajlások veszélyesnek mutatkoztak.
A boltozati károk mellett a körítő falazatokon is jelentős repedések mutatkoztak. A repedések régebbi keletűek, nem a boltozati tönkremenetellel egy időben keletkeztek. A repedéstágasság maximális értéke a haránt főfalon 10-12 cm volt, a további falakon 1-2 cm-t mértünk.
A repedésképet felrajzolva és a boltozatok erőjátékát, elmozdulását számítógéppel szimulálva arra a következtetésre jutottunk, hogy itt az építés közben, illetve közvetlen utána keletkező jelentős elmozdulásokról van szó.
Az anyagszerkezeti és falazási módok vizsgálatakor beigazolódott az épület története során leírt emeletráépítés. Egyértelműen meghatározható volt, hogy annak idején meddig bontották vissza a falegyent, honnan indították az utólagos boltozatépítést, hogy alakították ki a falnyílásokat, hogy hidalták át azokat utólagos szerkezetekkel.
A falazati repedéseket az utólagos boltozatelhelyezés jelentős oldalnyomása okozta. Érdekes, hogy a boltozatindítás csak látszólag kezdődött a régi falazatról, valójában az új falegyenen képeztek ki téglakonzolokat. Az alatta lévő részeket mint díszítőelem képezték ki. Az oldalnyomásokat két helyen áthúzódó fa kötőgerendával egyensúlyozták, ezek a gerendák viszont belemetszettek a boltozati mezőbe. Itt a boltmező keresztirányban végigrepedt. Az oldaltámasz nélküli régi és új falegyen határán végighúzódó repedés helyenként felkúszott a boltmezőkre is.
Az ablaknyílások feletti kiváltást is egyedi módon képezték ki. Először a keresztboltozat készült el. Ezt követően a boltozathoz szorítva falazták fel a kiváltó boltöveket. E megoldás nem éppen sikeres volt, mivel a falazat és boltozatmozgások szétzilálták a téglakötéseket, a boltövek megroppantak.
A szerkezeti modellek felállítása után egyértelművé vált, hogy nem egyszerű falazatvarrásról van szó. A boltozat, a körítő falazatok és a kiváltó boltövek együttes erőjátékát kellett helyreállítani. A szerkezetmegerősítés BRUTT SAVER módszerrel történt. A rendszer adta előny, miszerint a koracél spirálok beépítéséhez csekély szerkezeti rombolásra van szükség, kellő biztonságot adott a kivitelezés során.
A repedésöltések, a rejtett gerendák, vonóvasak BRUTT SAVER koracél spirál elemekkel készültek. A falazatok belső magjában furatba épített BRUTT SAVER elemekkel dolgoztunk. A spirálokat a rendszerhez tartozó BRUTT SAVER powder HS injektáló ragasztóhabarccsal rögzítettük.
A boltozat varrásánál az elsődleges cél a téglakötések helyreállítása volt úgy, hogy a repedések mentén ébredő erőket, feszültségeket az eredeti erőjátéknak megfelelően osszuk szét. A falazatok esetén zömmel húzóerőkre méretezett spirálokat helyeztünk el. A boltöveket pedig alsó vasalással láttuk el.
Figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy a megerősített szerkezetek csekély mértékben tovább fognak mozogni. Az alkalmazott BRUTT SAVER rendszer beépítés utáni rugalmas viselkedése biztosítani tudja azt, hogy a szükséges szerkezeti mozgások feszültségmentesen tudjanak kialakulni, a felületeken ezután további repedések ne jelenjenek meg.
Bukits Zoltán
PANNON ARCHIKON Kft.
statikus vezető tervező
Vizsgálatok, szerkezetmegerősítés kiviteli munkák:
PANNON ARCHIKON Kft. Szombathely / Kőszeg
Győrben, a Liszt Ferenc utcában székel az Adó– és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága. Az épület korábban Győr egyik legfontosabb régibb temploma volt. A XVI. században épült, majd romba dőlt korai templomot 1614- ben a ferencrendiek újjáépítik. A ferencrend feloszlatása után az épületet burcsellásoknak (gabonavontató hajósok) adják ki árendáért.
1836-ban a vármegye kapja meg az épületet. Ekkor épül át a mai formájában. A templomra emeletet húznak, ekkor épül hozzá a teljes keleti szárny.
Az épület felújítása a múlt évben kezdődött el. Cégünk a kiviteli munkákba - mint alvállalkozó - a vakolatleverések után kapcsolódott be. Feladatunk az első emeleti levéltári helyiség komplex szerkezeti megerősítése és helyreállítása volt BRUTT SAVER módszerrel.
A szerkezethelyreállítási munkák első, legfontosabb feladata az erőjáték meghatározása mellett a károk okainak pontos megismerése. Az épület statikus tervezőjével konzultálva kiderült, hogy a keresztboltozatos födémre minden körültekintés nélkül 30 cm vastag tömör téglafalat állítottak fel. Ez a jelentős vonalmenti teher boltozattöréseket, boltozatrogyásokat okozott. A falat a helyszínre érkezésünkor már elbontották, azonban a boltozati negatív áthajlások veszélyesnek mutatkoztak.
A boltozati károk mellett a körítő falazatokon is jelentős repedések mutatkoztak. A repedések régebbi keletűek, nem a boltozati tönkremenetellel egy időben keletkeztek. A repedéstágasság maximális értéke a haránt főfalon 10-12 cm volt, a további falakon 1-2 cm-t mértünk.
A repedésképet felrajzolva és a boltozatok erőjátékát, elmozdulását számítógéppel szimulálva arra a következtetésre jutottunk, hogy itt az építés közben, illetve közvetlen utána keletkező jelentős elmozdulásokról van szó.
Az anyagszerkezeti és falazási módok vizsgálatakor beigazolódott az épület története során leírt emeletráépítés. Egyértelműen meghatározható volt, hogy annak idején meddig bontották vissza a falegyent, honnan indították az utólagos boltozatépítést, hogy alakították ki a falnyílásokat, hogy hidalták át azokat utólagos szerkezetekkel.
A falazati repedéseket az utólagos boltozatelhelyezés jelentős oldalnyomása okozta. Érdekes, hogy a boltozatindítás csak látszólag kezdődött a régi falazatról, valójában az új falegyenen képeztek ki téglakonzolokat. Az alatta lévő részeket mint díszítőelem képezték ki. Az oldalnyomásokat két helyen áthúzódó fa kötőgerendával egyensúlyozták, ezek a gerendák viszont belemetszettek a boltozati mezőbe. Itt a boltmező keresztirányban végigrepedt. Az oldaltámasz nélküli régi és új falegyen határán végighúzódó repedés helyenként felkúszott a boltmezőkre is.
Az ablaknyílások feletti kiváltást is egyedi módon képezték ki. Először a keresztboltozat készült el. Ezt követően a boltozathoz szorítva falazták fel a kiváltó boltöveket. E megoldás nem éppen sikeres volt, mivel a falazat és boltozatmozgások szétzilálták a téglakötéseket, a boltövek megroppantak.
A szerkezeti modellek felállítása után egyértelművé vált, hogy nem egyszerű falazatvarrásról van szó. A boltozat, a körítő falazatok és a kiváltó boltövek együttes erőjátékát kellett helyreállítani. A szerkezetmegerősítés BRUTT SAVER módszerrel történt. A rendszer adta előny, miszerint a koracél spirálok beépítéséhez csekély szerkezeti rombolásra van szükség, kellő biztonságot adott a kivitelezés során.
A repedésöltések, a rejtett gerendák, vonóvasak BRUTT SAVER koracél spirál elemekkel készültek. A falazatok belső magjában furatba épített BRUTT SAVER elemekkel dolgoztunk. A spirálokat a rendszerhez tartozó BRUTT SAVER powder HS injektáló ragasztóhabarccsal rögzítettük.
A boltozat varrásánál az elsődleges cél a téglakötések helyreállítása volt úgy, hogy a repedések mentén ébredő erőket, feszültségeket az eredeti erőjátéknak megfelelően osszuk szét. A falazatok esetén zömmel húzóerőkre méretezett spirálokat helyeztünk el. A boltöveket pedig alsó vasalással láttuk el.
Figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy a megerősített szerkezetek csekély mértékben tovább fognak mozogni. Az alkalmazott BRUTT SAVER rendszer beépítés utáni rugalmas viselkedése biztosítani tudja azt, hogy a szükséges szerkezeti mozgások feszültségmentesen tudjanak kialakulni, a felületeken ezután további repedések ne jelenjenek meg.
Bukits Zoltán
PANNON ARCHIKON Kft.
statikus vezető tervező